Hírlevél

    A hírlevélben kizárólag a Jóna családokkal kapcsolatosan, de elsősorban a honlapra került újdonságokról kap tájékoztatást.


    Név:

    E-mail:

    2020. szeptember 18. péntek - Diána napja van, holnap Vilhelmina ünnepel.
    Címlap Nemes ősök Címereink és a nemesség
    Hiba
    • JHTMLbehavior not supported. File not found.

    Címereink és a nemesség

    Több azonos nevű család szerzett nemességet. De ismert az is, hogy egy korábbi adományozás mellett ugyanazon család vagy annak egy másik ága is kaphatott újabb nemességet és a rokonétól eltérő címert. A nemesség megszerzése a kezdetekben komoly rangot jelölt és birtokszerzéssel is járt. Később már többnyire csak papírt és címert (armalisták) és némi felemelkedést jelentett a társadalmi megítélésben illetve könnyebbséget a jobb pozíciók megszerzéséhez. Egy nemes ember szava hitelesebb volt, a terhek viselésében is más elbírálást kapott.

    Aki magas vezető tisztségig jutott, pecsétnyomót készíttetett pl. leveleinek lezárásához vagy hivatalában iratok hitelesítéséhez. A pecsétnyomatok a heraldika (címertan) külön ágát képviselik. Ezen terület kutatása teljesen más, mint a családfák építésének anyakönyvi bogarászásai - sokkal gyérebb a találatok száma, de általa az anyakönyvezést megelőző időkről is kaphatunk információt.

     

    Az eddig fellelt vagy feltételezett családi pecsétlenyomatok

    ♦ Jóna Bálint a Batthyány család familiárisa
    Francsics Péter németújvári prefektusnak (uradalmi tiszttartó) 1593-ban írt, 1594-ben pedig Batthyány Ferenc gazdatisztnek címzett levelén találtam lenyomatot. Nehezen kivehetők, a korábbi ráadásul deformálódott is, balra megfolyt. Alaposan feltételezhető, hogy saját pecsétjét használta hitelesítésként:

    Jóna Bálint levélpecsétei 1593-94-ből

    a sisakdíszben (sisak és korona felett) valószínűleg egy könyöklő félkar levágott törökfejes szablyát tart - ennek két oldalára J ill. B betűk (mint monogram) lehettek bevésve. A címerpajzs ábrája szinte kivehetetlen, Zsigray Zsolt tippje szerint egy kiterjesztett szárnyú madár lehet benne.
    Nemesség- ill. címeradományról eddig semmi dokumentum.
    /MNL OL Bécsi kapu tér, fotó: Jóna Sándor/

     

    ♦ Jóna István a költő Zrínyi Miklós csáktornyai uradalmának jószágigazgatója volt.
    1634-ben Csáktornyán kelt, Batthyány Ádámnak írt egyik levelén van egy jó állapotú lenyomat. A nyomó szépen kidolgozott, a kissé összetett címert ilyen kis méretben is elég jól kivehetően ábrázolja. Tulajdonosa megengedhette magának, hogy egy jó vésnök munkáját megfizesse.

    Jóna István pecsétje 1634-ből

    A sisakdíszben koronás kétfarkú oroszlán harci zászlót tart. A kétosztatú pajzson felül a kép bal oldalán (heraldikában a viselő szemszögéből tekintve ez a pajzs jobb oldala) dombon kukorékoló kakas ágaskodik, másik oldalon félholdon álló oroszlán közösen egy lángoló napot igyekeznek megragadni (Zsigray). Alul két szemben álló griff feszít meg egy íjat.
    Nemesség- ill. címeradományról eddig sehol semmi említés.
    /MNL OL Bécsi kapu tér, fotó: Jóna Sándor/

     

     

     

     

     

     

    ?? ♦ A Petriből nemesített (majd a család Szinbe költözött) testvérek közül Jánosnak fia volt Jóna Jakab, 1642-45-ben Torna vármegye esküdt bírája.
    A hajdúnánásiak a nemességigazolási eljárásban erről szóló hitelesített dokumentumokat adtak be és a szintén csatolt 7 generációval megrajzolt családfát hozzá vezették vissza.
    Kell, hogy legyen fellelhető irat, melyet aláírásával és pecsétjével ellátott. (Kassán esélyes, de ott eddig nem foglalkozott külön senki a pecsétek összeírásával.)

     

    ♦ Jóna Mihály pecsétje egy 1790-es debreceni végrendeleten, esküdtként hitelesítette az iratot.

    Debreceni Jóna Mihály pecsétje 1790-ből

    Jóna Mihály pecsétnyomatának vélhető rajzolatai

    A nyomat nehezen kivehető, de azonosíthatók a rajta lévő alakzatok, melyeket megpróbáltam kiemelni: a pajzsban félkar tart kézben egy török korabeli kardot. Felette kétoldalt a monogram betűi és középen a korona "lóg a levegőben", alatta nincs semmi kivehető alakzat. Pedig illeszkednie kellene vagy a pajzshoz vagy egy közéjük ékelődő tárgyhoz, ami szinte minden esetben egy sisak.

    Eddigi kutatási eredményeim szerint már az 1500-as évek végén - tehát 1619 előtt - jelen volt a Jóna család a cívis városban: Szatmárból (ma Szatmárnémeti) való Jona de Zattmar János szerepel peres iratokban.Jóna István (~*1630, +1684) tisztelt debreceni tanácsi rendek tagja, többször is tárgyalt követként a törökökkel Váradon (1662), Szekszárdon (1663), Konstantinápolyban (1667) és Drinápolyban is (1670). A temetésekor elhangzott - nyomtatásban is fennmaradt - jellemét magasztaló halotti beszédből ismert, hogy fiú örökös nélkül távozott az Úrhoz, ahol nyolc halott fiúgyermeke várta.

    A pecsét tulajdonosának, Jóna Mihálynak (1751-1810, apja és nagyapja is Mihály volt) utódai zömmel iparosok voltak. Szappanos mesterséget űzött Mihály (a fia is) és Sándor. Sámuel 32 évesen 1849-ben Budavár ostrománál veszett, Dániel visszatért a harcokból és jeles lakatos mesterként a város előkelőségei közé emelkedett.
    A nemesség ill. címer adományozásáról eddig nincs fellelt irat. Mivel a civis polgárok más településen gyakorolhatták kiváltságaikat, ennek nyomai is vannak nemesi összeírásokban (pl. 1715, 1797, 1840, 1850) vagy például Mihály fiának, a hősi halált halt Sámuelnek a debreceni Református Kollégium főiskolai tagozatának hallgatói névsorában lévő adatai közt. 
    /MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára - Debrecen, Vármegyeháza utcai részleg - fotó: levéltár/

     

    ♦ Jóna Sámuel krasznai megyebíró, Erdélyország fiskálisa.
    Ügyvédként magas rangú grófi ügyfelei voltak, sokáig a Károlyiak szolgálatában állt. 1802-ben a Soós család nemességigazolásához kiadott, Somlyón (ma Szilágysomlyó) kelt iratot hitelesítette Kraszna vármegye "hütös (hites) assessoraként", ahol használta a szini előnevet és aprólékosan kidolgozott pecsétjén a címer ábrái az 1619-es armálisban leírt címeradománynak felelnek meg.
    /MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára - Nyíregyháza (Trianon előtt a Nagykárolyi Levéltárban volt.) - fotó: levéltár/

    Jóna Sámuel 1802-es pecsétje

     

    A címer rekonstrukciója a 400 éves évfordulóra 1619 - 2019

    II. Ferdinánd 1619. július 1-én Bécsben keltezett armális levelet adományozott Jóna István nejével Erzsébettel és vér szerinti testvére János, aki szintén Jóna, valamint örököseik és mindkét nembeli összes utódaik számára. A nemességhez az alábbi címert kapták:

    az 1619-es címeradomány 2019-es rekonstrukciója
    A címer leírása a vármegyei átiratban:

    ... et indubitatae nobilitatis signum haec arma seu nobilitatis insignia scutum,
    videlicet militare erectum coelestini coloris, cujus fundum coeruleus [1] campus occupat, ex quo lamina flavi coloris in modum poramidis exsurgit, agnusque niger ad dextram scuti partem, conversus esse cernitur, in superioribus autem scuti angulis, hinc [2] sol aureus, illinc autem luna itidem aurea, rutilantibus. Scuto incumbentem galeam militarem apertum regio diademate inter duas cristas strutionis, quibus una nigra, altera caerulea sol aureus, ac luna itidem aurea fulgere conspicitur proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemnisciis hinc aureis [3] et caeruleis, illinc autem flavis et nigris in scuti extremitates mixtim dependentibus, scutumque ipsumque decenter exornantibus 
    quem admodum haec omnia in principio seu capite praesentium literarum nostrarum pictoris manu et artificio propriis ac genuinis suis coloribus clarius depicta et dilucidius ob oculos intuentium posita esse conspiciuntur.

    ... és a kétségtelen nemesség jeleként ezen címert avagy nemességet jelképező pajzsot adományozzuk,
    tudniillik álló égszínkék katonai pajzs, alapját kék [1] zöld mező foglalja el, amiből arany felület emelkedik ki piramisszerűen, és egy fekete bárány látható a pajzs jobb oldala felé fordulva. A pajzs felső sarkaiban pedig erről [2] aranyszínű nap, amarról pedig szintúgy arany hold fénylik. A pajzs tetején nyitott, királyi koronával díszített tornasisak fölött két strucctoll között, amelyek egyike fekete, a másik kék, aranyszínűen ragyogó nap és hold látható. A sisak tetejéből vagy csúcsából pedig sisaktakarók avagy foszlányok omlanak alá, erről arany-kék, amarról pedig arany [3]-fekete színekben vegyesen a pajzs két oldalán, és kecsesen díszítik magát a pajzsot
    amint mindezek levelünk elején a festő keze és művészete által saját valódi színeikkel egyértelműen és világosan megfestve láthatók az olvasó számára.

    A szétnyitott, fűzött pergamen ("Pargameno patenter consutas") egyelőre nem került elő. 1726-ban tanúk említik, hogy:
    "ezelőtt circiter 45 esztendő tájban Bécs alól a lengyel király maga hadaival ezen nemes vármegyén által takarodván (1683 őszén) a komjáti templomot fel verték, melyben ládában lévén az emlitett Jóna familia armálisa, mellette lévő nemes vármegye testimonialissával (bizonyságlevelével), azon alkalmatossággal az lengyelek le szakitván róla az pecsétet, el hajitották."
    A családi jelkép a címerösszeírásokban nem szerepel.

     

    Meg kell említenem legfőbb segítőimet.
    ♦ Heraldikai konzulensek:
    - Avar Anton főlevéltáros - Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya, MNL Bécsi kapu tér
    - Zsigray Zsolt címervésnök, heraldikus - www.zsigrayzsolt.hu/rolunk.html
    ♦ Latin fordítás:
    - Babcsányi Judit - Historia Fordítás, MACSE vezetőségi tag (macse.hu)
    https://historiaforditas.hu FB-on: https://www.facebook.com/HistoriaForditas
    ♦ A címer megfestője:
    - Benedek Noémi grafikus, festő és textil művész - http://karpitmuveszek.hu/work/benedek-noemi/

    Ezirányú munkáimat és a Jóna családokkal kapcsolatos kutatásaimat anyagilag támogatók névsora:
    - Jóna János Imre és családja Debrecen
    - Jóna Bálint Máramarossziget
    - Jóna Tamás Debrecen
    - Jóna Sándor Hajdúnánás, Hunyadi u.
    - ...
    Hálásan köszönöm!

     

    [1] a pajzs alsó kék mezeje minden bizonnyal hibás másolás, mivel kék alapon nem lehet kék mező - még ha más szót is használ a kék színre, a klasszikus heraldikában pedig nincsenek színárnyalatok (coelestinus - égkék, coe-/caeruleus - tengerkék)
    [2] hinc - illinc = erről - amarról > jobb - bal
    [3] az arany is két különböző árnyalattal van leírva (aureus - arany, flavus - aranysárga) pl. a sisaktakaró foszlányok két oldalánál, de ettől még azonos a szín.